Szociális helyzetek pattanásig feszült idegállapotot válthatnak ki, melyek bizonyos csoportoktól és a társadalomtól való elszigetelődés érzését erősítheti az érintett személyekben, ami sajnálatosan nem ritka jelenség. Ha önnél is felismerhetőek ezek a jelek, akkor minél előbb érdemes komolyan foglalkozni a tünetek hátterében meghúzódó tényezőkkel.
Kényelmetlenül érzi magát néha a közösségben?
Szinte mindannyian megéltük már a szociális miliőből adódó konfliktusokat, amik a legtöbb esetben enyhe vagy erős szorongással párosul. A szociális szorongás is kiválthatnak reakciókat a szervezetből, a legjellemzőbb tünetek: a verejtékezés vagy remegés, akadozó beszéd, elpirulás vagy szapora légzés, de előfordulhat, hogy kalapál a szívünk vagy hányinger kerülget. Életünk során számos szituáció előidézheti ezeket az érzéseket, ha például el akarunk hívni valakit egy randevúra, vagy a munkahelyünkön beszámolót kell tartanunk, esetleg vizsgát kell tennünk a tudásunkból.
Legtöbbünk számára a szociális szorongás nem egy teljes értékű betegség, nem azonosítjuk veszélyforrásnak az egészségünk szempontjából, hiszen egy fontos megoldandó probléma előtt állunk. Jellemzően nem tudjuk enyhíteni a ránk nehezedő nyomást a szokásos bevált rutinokkal és ilyen állapotban a munkánkra és a családunkra sem tudunk kellő képen összpontosítani. Viszont az előttünk álló kihívást nem kerülhetjük el, meg kell oldanunk, legyen szó egy prezentációról, egy munkahelyi meghallgatásról vagy bármilyen kellemetlen, de szükségszerű beszélgetésről. Sokkal könnyebb lenne, ha a szociális szorongás nem uralkodna az életük felett és esetleg magabiztosabban tudna viselkedni ilyen helyzetekben? Reméljük a következő módszerek segíteni fognak, hogy jobban kezelje a kialakult problémákat és megoldhassa az Ön előtt tornyosuló feladatokat.
Fizikálisan ne tetézzük a bajt, próbáljunk lazítani!
A szociális szorongás összefüggésbe hozható testi tünetek, mint izzadás, végtagremegés és felfokozott szívverés. Talán, ha ennyire aggódós, akkor biztosan nem a megfelelő pótcselekvés, hogy iszik még egy kávét, vagy nagy kortyokban ledönt egy divatos energia italt. “Valószínűleg olyan beállítottságú, hogy a szorongás egy komoly fiziológiai választ ad a szervezete, ami már személyiségében megszokott viselkedési formává vált.” mondja Dr. Barry Wiser, Yarmouthi klinika pszichológusa, inkább kezelje, a szervez reakcióit aerob testmozgással, mély légzéssel, meditációval vagy a jógával – a felsorolt tevékenységek, mind kapcsolódnak pihenéshez és csökkentik a szorongást. Stanford Egyetem kutatói megállapították, hogy megoldás lehet például a szerzetesek által végzett éberség meditáció, mert az emberek a szociális szorongásos zavarai miatt kialakult tüneteket a megfigyelések szerint segített csökkenteni.
Fontosak a gondolataink
Amikor készül egy állásinterjúra és eljátssza fejben, hogy mi fog történni és mit fog esetleg mondani, ezzel határozottan fokozza a szorongását. Főként, ha növeli az elvárást magával szemben és arra gondol: “Jobb, ha nem hibázok”, vagy “tökéletes első benyomást kell keltenem”! E fajta belső utasítások bonyolult biológiai folyamatokat indítanak be, de lényegében ezek a gondolatok egyáltalán nem segítik megnyugodni. A trükk az, hogy kérdőjelezze meg ezeket a gondolatokat, mondja Dr. Wiser. “reálisak a felmerülő gondolatok? Valójában mi a legrosszabb dolog, ami történhet, és miért is lenne ez olyan szörnyű? Még ha nem is úgy sikerül, ahogy elterveztük, akkor vége az életének?” Vegyen elő inkább egy tollat és egy papírt, mert leírva könnyebben azonosíthatja a belső gondolatait, és reálisabban átláthatja mi is zajlik a fejben.
A másik stratégia: képzelje el magát a kialakult helyzetben és próbálja eljátszani a történéseket, de korántse képzelje magát tökéletesnek, mert azzal növeli az önre nehezedő teljesítménykényszert. Hasonlóképpen, mint egy sportoló, aki mentális próbatételekkel edzi magát, hogy felkészülhessen a következő versenyére.
Cselekedeteinkkel menjünk elébe a félelmeinknek
Lehet, hogy mindig egy kicsit idegessé válik, ha több ember előtt vagy nyilvánosan beszélnie kell, de inkább menjen elébe az eseményeknek és gyakoroljon olyan helyzeteket, amik feltehetően önre várnak. Minél többet beszél például mások előtt, idővel csökken az ezzel kapcsolatos szorongás érzése és jobban fogja érezni magát. “A gyakorlatban arról van szó, hogy szerezzen tapasztalatokat, és képessé válik kezelni a kritikus helyzeteket, folyamatosan képezze magát”- mondja Dr. Wiser. A teljesítménykényszer miatt kialakult intenzív félelem hosszútávon különféle megbetegedésekhez is hozzájárulhat, emiatt a görcsös állapotok mielőbbi és folyamatos oldására van szükség.
A beszédképességünk befolyásolja a magabiztosságunkat, a nem megfelelő kifejezőképesség javítás érdekében ajánlott beszéd workshopokon való részvétel és önismereti tanfolyamok elvégezése, amik segíthetik a szociális készségeink fejlesztését. Dr.Wiser hozzáteszi, „nem engedhetjük meg magunknak, hogy állandóan idegesek legyünk bármilyen szociális szituációnál, ha falat húzunk magunk és embertársaink közé az nem működhet, mert beszűkült életterünkben jobban magunkra vesszük a problémákat.”
A szociális izoláció növeli az érzelmi stresszt és a depressziót, amik hozzájárulhat szív és koszorúér betegségek kialakulását. Az idő haladtával a szorongás érzése csak nőhet, ezért minél előbb tegyen lépéseket a probléma orvoslása szempontjából, hiszen egyszerű technikákkal nagyon jó eséllyel csökkenthető a szociális szorongás fizikai tünetei.